Fáj a kezem? Ez komoly is lehet? Talán rheumatoid arthritisem van?

Az utóbbi években a betegség kimenetele jelentősen javult, a korai felismerés, a hatékony terápiák és a korai intenzív terápia eredményeként. A célzott kezelési stratégia következtében már a gyógyszermentes (drug-free), tünetmentes állapot (remisszió) is valósággá vált, és a túlélés az egészségeséhez hasonló.

Ízületi gyulladást (arthritis) klinikailag akkor észlelünk, ha az ízület nemcsak nyomásérzékeny, fájdalmas, hanem duzzadt is; a duzzanatot melegség, pír, mozgáskorlátozottság kíséri.

RA-ra jellegzetes a kisízületek gyulladás; a kéz és a lábujjak testtávoli kisízületei, a nagylábujj alapízülete és a kéz nyeregízülete kivételek, ezek típusos kopásos lokalizációk. A nagyízületek érintettsége súlyos betegségre utal.  

A rheumatoidos gyulladás következtében a betegség folyamán korán, az első hetekben, hónapokban strukturális károsodás, ízületi kimaródás (erozió) alakul ki. Röntgen képen is látható erozió a betegek egy részében már az első 3 hónapban megfigyelhető. A korai képalkotás eszközei, az MRI és az UH már az első hetekben jelzik a károsodást.
A cél tehát az ízületi károsodás kialakulásának megelőzése, az ízületi gyulladásos betegek mielőbbi felismerése és a potenciális RA betegek kiválasztása, mielőbbi kezelése. Szakértői feladat a valódi RA korai jeleinek elkülönítése azoktól az ízületi gyulladásoktól, melyek spontán gyógyulnak (1/3 rész) és azoktól a betegségektől, melyek hasonló ízületi gyulladással kezdődhetnek (1/3 rész) pl. SLE, Sjögren sy.

Az RA kialakulása (fázisok)

egészséges - arthralgia - korai arthritis -  krónikus destruktív RA

Rheumatoid arthritis

Az RA betegségnek specifikus tünete nincs, ezért diagnózisa kritériumrendszereken alapul. A régóta használatos, nemzetközileg elfogadott 1987-es kritériumok a már kialakult RA diagnosztizálására voltak alkalmasak. A biztos diagnózist a röntgen képen látható erozió alapján mondtuk ki. Az ismeretek bővülésével az RA korai diagnózisa vált szükségessé, mely célból megszülettek az új, szintén nemzetközileg elfogadott 2010-es (EULAR/ACR) RA kritériumok. A korai diagnózis már döntően a tünetekre épül. A 2010-es kritériumrendszer 4 kategóriából épül: az érintett ízületek száma, a jellegzetes autoantitestek (rheumatoid faktor/un. aCCP antitest) jelenléte, a laboratóriumi gyulladás mértéke (vérsejtsüllyedés/CRP érték) és a 6 hétnél hosszabb betegségtartam. A kritériumok által kiadott számérték>6 esetén mondható ki a valódi RA diagnózisa.

Nem differenciált arthritis

Amennyiben az ízületi gyulladás nem teljesíti a 2010-es RA kritériumokat, nem differenciált ízületi gyulladásról beszélünk, mely későbbiekben szintén vagy spontán gyógyul, vagy valódi RA fejlődik ki.
Az ízületi gyulladásos folyamat azonban sokkal korábban kezdődik; a klinikailag evidens fázist klinikailag gyanús és tünetmentes, pre-klinikai szakasz előzi meg.   

Pre-arthritis (arthralgia)

Ma már az RA nagyon korai felismerése, a klinikailag gyanús ízületi fájdalom (arthralgia) elkülönítése a feladat; a betegek egyötödében ezekből RA fejlődik ki. Az európai és amerikai nemzetközi reuma szervezetek 2016-ban meghatározták a klinikailag gyanús arthralgia kritériumait. Minél több kritérium figyelhető meg, annál nagyobb a valószínűsége, hogy RA betegség alakul ki. Ezek az ismérvek: a kézujjak alapízületének érintettsége, azok összenyomásra fellépő érzékenysége, a korlátozott ökölképzés, a tünetek reggeli dominanciája, kifejezett ízületi merevséggel (> 60 perc), az RA családi előfordulása és az 1 évnél rövidebb ideje fennálló tünetek.  

Pre-klinikai fázis (autoimmunitás)

Az RA legkorábbi pre-klinikai stádiumában tünetmentes autoimmunitás jön létre az öröklődő fogékonyság és a környezeti rizikófaktorok eredményeként, ilyenkor a 10 évvel későbbi RA beteg vérében jellegzetes autoantitestek (a-CCP!) mutathatók ki. A veleszületett, környezeti és életmódbeli stimulusok (nikotin!) hatására előbb autoantigének keletkeznek, majd azok éretlen autoantitestek képződéséhez vezetnek. A genetikailag fogékony szervezetben az autoantitest válasz megérik (növekvő mennyiség, erőteljes kötődés) és a folyamat kiterjedése a következmény. Talán ebben a szakaszban jelenik meg az arthralgia, emelkedik a CRP és UH/MR vizsgálattal már subklinikus gyulladás mutatható ki.

Gyakorlati tanácsként tehát mindenkinek javasolható, hogy ha fáj a keze, esetleg duzzadt is, a családjában rheumatoid arthritis fordult elő, minél előbb forduljon reumatológus szakorvoshoz. Az RA korai diagnózisával, a strukturális és funkcionális károsodások előtt, korán megkezdett adequat terápia és szoros kontrol tünetmentességet, kedvező kimenetelt eredményez.